Augusztus 13-tól nem lehet felvenni devizahitelt lakásvásárlás céljára. De mivel az utóbbi időben folyósított új lakáshitelek közel háromnegyede már forint alapon került folyósításra, a devizahitelezés megszüntetése a mostani piaci körülmények között lényegesen nem befolyásolja az ingatlanvásárlási lehetőségeket.

Továbbá a banki finanszírozási politika, és az év elejétől életbe lépett állami szabályozás egyértelműen a forinthitelek felé terelte az új lakásukat hitelre vásárolni kívánó magánszemélyeket .


Kérdés azonban az, hogy meddig marad ilyen alacsony szinten a jegybanki alapkamat, illetve az, hogy mi történik majd akkor, amikor az ország csatlakozik az euroövezethez. Egyelőre nem világos az sem, hogy a tervezett bankadó hatásai milyen arányban jelentkeznek majd az új, illetve a meglévő ügyfelek hiteleinek költségeiben.

Nincs egyelőre konkrét információ arról sem, hogy a közeljövőben újraindulnak-e a régen igen nagy népszerűségnek örvendő lakástámogatási rendszerek, ugyanis azok megszűnése miatt sok olyan potenciális vásárló szorult ki az ingatlanpiacról, akik nem tudták előteremteni a forinthiteleknél minimálisan előírt 25%-os önerőt, ez ugyanis egy átlagos budapesti ingatlan esetében körülbelül három millió forint.

Viszont a vásárlási kedvet élénkítheti a személyi jövedelemadó tervezett csökkentése, mivel a magasabb arányban a háztartásoknál maradó havi bevételből több fordítható majd ingatlannal kapcsolatos kiadásra, illetve törlesztőrészletre.